a vilag legvegen... / at the very end of the world

...vagy pont itt kezdodik a vilag?

ma hegymasztam. ez onmagaban mar tok jo (1700 m-rol 3100-re, es ebbol csak egy 300 m-es szakaszt tettem meg sifelvonoval, a maradekot 841 lepcso megmaszasa utan fuvon, kovon, csovon es havon!!! (: ), de az erzes, ami ma magaval ragadott: leirhatatlan. turistak sehol, helyiek eppenhogy, habar szombat volt. nem tudom, mikor volt utoljara ilyen nyugodt napom. amikor tenyleg semmi nem szamit. az ember csak megy, megy, a hegy teteje csak kozeledik, es semmi mas nem fontos, sem ido, sem penz, sem hataridok, tenyleg semmi... csak a hegy es te (:

(ott voltam fent a feher reszen, csak arrol nincs meg foto keznel)

de kicsit gyakorlatiasabb leszek: szoval felmasztam a sok-sok lepcson, aztan egy osvenyen mentem tovabb, ami neha nem allt masbol, mint hogy egy nagy cso tetejen egyensulyzva lehetett menni. egeszen chimbulak-ig, ami a helyi siparadicsom. ott mar volt etterem es egyebek. eloszor ettem itt etteremben. toltam egy helyi husos kajat - azt mondjak, hogy etteremben no para; amugy nagyon finom volt -, bar a felvonon a gyomrom utana kicsit kerdore vont, hogy nekem valo-e az olyan kaja, amiben tobb az erospaprika, mint a hus (:

no, de felvono, aztan gyalog tovabb. a latvany annyira lenyugozo, hogy nem tudtam betelni vele. csend, nyugi, tiszta levego - ennyi. 3000 m magassagban jelentkeztek az elso hofoltok, gondolom, meg tavaly oktoberben eshetett le az a ho, ami most olvad. tok jo kis patakok keletkeznek belole, kristalytiszta jeghideg vizzel - kihagyhatatlan! aztan egy keves hogolyozas szandalban (:, a turistak lekenyerezese, hogy plz csinaljatok rolam is egy fotot, es mailben kuldjetek mar el, mert nalam ugye nincs gep... (se bakancs, se turabot)

ezert sincsenek meg sehol kepek a blogban (csak egy bejegyzeshez sikerult feltoltenem), mert:

- nem vittem ma magammal gepet

- nem hoztam kabelt sem a telefonomhoz, sem a fenykepezohoz

- nem fotozom (de fogok neha!)

egyebkent vicces volt, mert fogalmam sem volt, hova megyek. es bakancs helyett szandal volt rajtam. finom erzes, amikor mezitlab bokaig sullyedsz a hoban... de az eszre nem vett kispatak sem jobb (:

ja, mondanom sem kell, hogy a helyi sipalya kivetitojet budapesten gyartottak ((:

annyira magavalragado volt a hely, hogy nem volt szivem ott hagyni. 7-kor ment az utolso busz, en 5-kor mar tudtam, hogy ez reg bukta (ez mar csak egy ilyen utazas...). mit volt mit tenni, stop. vagy gyalog haza. asszem, az elso biztonsagosabbnak - es 1000 m megmaszasa utan - kenyelmesebbnek tunt. szoval egy toyota highlander hozott majdnem hazig, amibe alig mertem beulni izzadtan es budosen, annyira meno volt... (:

hat ennyi egyelore almaty. holnap meg egy mecset, es delutan nekivagok a vegtelen sztyeppenek. hogy lovakat fogok orizni, vagy krumplibogarat szedni, ez meg a jovo titka.

ja, van kinti szamom: +7 777 5494735

------------------------------------------------------------

...or it's just the beginning?

today i was mountainclimbing. this is cool already (from 1700 m to 3100, and only 300 m altitude by ski-lift, the rest is on foot: 841 stairs, then on grass, pipe, stones and snow!!! (: ), but the feeling that just enchanted me: beyond exceptions. no tourists, maybe locals, even though it was saturday. i cannot remember when i last had such a calm day. when nothing counts. one just walks up, and walks up, the summit gets nearer, and nothing esle is important, no time, no money, no due dates, really nothing... only the summit and you (:

(i went up to almost the top, i just have no pics about that yet)

but to be more realistic: i conquered the stairs, then a route, that soon became a pipe: until the local ski-resort, chimbulak. yeah, that was more for tourism, restaurants and so on. i had lunch in a restaurant (first time here, they say there is no problem with restaurants), which was really good. although my stomach challenged me if the food is really suitable for me, if there is more paprika in it, then meet (:

but OK, ski-lift, then going on foot. the scenery was so-so-so impressive, that i was just standing there... silence, calmness, clean air - c'est tout. in the altitute of 3000 m i met the first snow patches, that most probably fell last october or such. the melted snow created little cute springs with christal-clear, ice-cold water. ok, then some snowballing in sandals!!! then asking others to take a few pictures of me and send me by mail, as my camera is laying on my bed at home (:

(same issue with my boots and hiking equipments)

that's why i have no pics anywhere (except one):

- no camera with me

- no cabel for my camera or my phone

- i dont take pics (but sometimes i will!)

otherwise it was funny as i had no glue where i was going. so instead of boots i wore sandals. and the feeling, when you get sunk in the snow until your ankle barefeet! but the spring, that you don;t notice isn't better either (:

the place itself was so fascinating, that i could not leave. the last bus left at 7 pm., so at 5 i was sure, that i failed (again...). what to do, either walking home or hitchhiking. the second option seemed to be more secure, and after 1000 m hiking also more comfortable. so a toyota highlander - which was so elegant, that i hardly dared to sit in with the dirt on me - took me almost home. (:

ok, this is almaty for the first round. tomorrow a mosque and in the afternoon i will start off to the great steppe. whether i will take care of horses or collect colorado bugs, this is still the secret of the future.

oh, and i got my mobile here: +7 777 5494735