elso valtozasok/first changes

miutan a ferihegyre vezeto uton megbirsagoltak minket gyorshajtasert, epphogy beestem a kievi repulore, nagyjabol utolsonak. akkor meg nem sejtettem.... (:
delutan landoltam kievben. volt 8 oram a csatlakozasig. persze nem tudtam megulni a fenekemen, igy be kellett menni a varosba.
az ukran repter hihetetlen, ha latnatok, ti sem akarnatok ott dekkolni. nincs informacio, fel orat kerestem a csomagmegorzot, es akarhogy is probaltam elvonatkoztatni, sehogy sem juttatta eszembe amsterdamot. szoval amint tudtam, szabadultam...
es hat kiev... elso sokkolo tenyezo az volt, hogy hihetetlenul olcso. felvettem 3000 ft-nak megfelelo helyi kopejkat, es a 2 repteri transferre, a csomagmegorzore, a 3 fogasos vacsoramra es az utkozben elfogyasztott italokra sem (!!!) tudtam elkolteni az egeszet. de kievrol majd kesobb, egy masik bejegyzesben
persze, azert sikerult ugy alakitanom a napot, hogy a vegere ennek tobbszorose terhelodott a kartyamra, ugyanis... ((: ... a repterre indulo buszt nem nagyon sikerult megtalalnom. persze, a kutya nem beszel itt angolul (az angol-orosz tarsalgasi kiskonyvem aranyat erne... ha ertenem a valaszaikat (((: de az orosz tudasom legalabb exponencialisan no!!!).
nagynehezen odaertem a buszhoz. epp elkezdtem azon agyalni, hogy a fenebe, megint nem lesz ablak melletti helyem - pedig hat a kumokat jo lenne kozelebbrol megvizsgalni -, mikor azt lattam, hogy vegelathatatlan sor all az autopalyan, es 5 perce meg sem mozdulunk. nem baj, mondom, meg van masfel ora az indulasig... egy... mar csak fel... ekkor mar nem az ablakos hely miatt fajt a fejem. 20 perccel a gep indulasa elott leugrottam a buszrol, es mint a villam rohantam a csomagmegorozohoz, majd a becsekkolashoz.
egy lelek sehol... ah, mondom, nem hiszem, hogy nem vartak meg!!! rohangasztam, konyorogtem, hogy engedjenek be, probaltam oket meggyozni, hogy tuti itt van meg a gep... azt hittem, olyan lesz, mint a filmeken, hogy keszsegesen odavezetnek a terminalhoz, es orommel latjak, hogy igen, megiscsak mindenki elerte a gepet. de nem. aztan egy ido utan elhittem, hogy tenyleg nem vartak meg (:
mindez este 10-kor. a repter nem volt valami vendegmarasztalo, igy irany a net, szallast keresni, jegyet atrakatni, buszba be, onnan taxi...
ugyhogy kiev az ut elejere maszott, es az erkezesem idopontja is kitolodott egy nappal. szept 3-an landolok, hacsak le nem kesem azt a gepet is ((:
hat ennyit igy bevezetonek, most megyek egy Csernobil-turara... (Anyu, ne aggodj, ez csak vicc, ugyanis 4 nappal elotte be kell jelentkezni, annyi meg nekem nincs (:)

-----------------------------------------------------------
auch... it's pretty hard to write everything in two languages, so i decided not to translate the above, but rather just write my memories and such...
i almost missed the flight from budapest to kiev. i had 8 hours in between the two flights, and looking at the airport it was not a question to immediately go to the city. i took the bus, walked a bit, bought some food - something amazing and very cheep: lovely! - and turned back to the airport. of course i forgot where to go and most people do not know either english or the way to the airport, i got a bit stuck in the city. finally i found the bus, but had only 2 hours left. i wont have window seat... shit... ):
no problem, just go! as i was sitting there, i saw a huge traffic jam in front of us. ok, i have another one and a half hours... one... a half. uff, i wont have seat at all...
i jumped from the bus, rushed to pick up my luggage and ran to the check-in desk. not even a single person there... but no problem, they are waiting for me for sure!!! rushing here and there, asking everyone, phoning... but i had to realize, that it's different from what i see in films and they really did NOT wait for me... ):
i was a bit disappointed for 5 minutes, then i thought, that in a day it would have been a good story to tell... so i changed my ticket, fond a hostel and fell asleep immediately.
so my plans already changed on the first day as i will not stop here again at the end of my holiday.
now i go and explore the city, because in the morning i read on my sandals, that: 'never stop exploring' (((: