2011. nov. 5.

A vege kicsit elcsuszott

No, most hogy mar arab feluleten is be tudok jelentkezni, megirom az utolso bejegyzest. Epp Dohaban varom a harmadik repulo indulasat, ami ugy tunik, sosem fog elindulni.
Utolso ket napomat onkentes munkanak szenteltem egy farmon, bent a hegyek kozt. Jol hangzik, igaz? Pedig nem volt az :D



Kivittek egy nagyon szep helyre, igazi esoserdos kornyezet, kis falucska, tenyleg idilli latvany. Elso nap korbejartuk a helyet, szedtunk banant, csillaggyumolcsot, kokuszdiot. Persze nekem a kokuszt meg veletlenul sem sikerult leoperalnom a farol, sem utana kiszedni a folyobol, ahova esett, azzal a 6 meteres kaszaszeru cuccal, amit erre hasznalnak.

Az itt kapott kajak es az elmult ket het fenyeben kijelenthetem, hogy nem szeretem a thai konyhat. A pad thai es a sult banan kivetel.

Jah, es a helyi kolykoknek angolt kellettt tanitani. Hat, nincs nagy tanari venam, de azert valamit osszehoztam. Szegenyek, kethavonta van egy orajuk, fogalmuk sincs, hogy mit mondanak, ugyhogy az ora abbol allt, hogy a kolykok ismetelgettek, amit mondtam nekik. De hogy egy szot nem ertettek belole, az is biztos (:

Es akkor a hazigazdam felfedezte, hogy valamit ertek a szamitogepekhez. Ugyhogy jott a melos resz. Megcsinaltam a netet, utana kitalalta, hogy dogozzam at neki a szorolapjat, es talaljam ki, miert jon ilyen keves turista hozza. Hat, hamar meglett a valasz, hiszen 2 nap ittletert (effektive munkaert) 35000 ft-ot kert, egy honapert meg felmilliot. Haha. Allitolag mar levitte a felere, es en itt melyen hallgattam, hogy en kb. a negyedet fizettem a ket napra.
A nap vegen visszavittek a szallasomra, majd 5 perc mulva jott is a telefon, hogy bizony keveset fizettem (ami persze a megallapodott ar volt), es faradjak le meg kb. 10000 ft-tal. Hihi, mondtam, hogy szo sem lehet rola, nincs is annyi penzem mar, es egyebkent is, utolag?!?
Aztan meg egy kis bevasarlas, egy utolso pad thai (cudar volt), egy utolso masszazs (ez is cudar volt), masnap egy utolso templom-tura (no, ez nagyon szep volt), es irany a repter. Gondosan elore felreraktam a penzt a taxira es kajara, a tobbit meg szepen elkoltottem. A repter elott meg fillerre volt annyi nalam, hogy a taxit kifizessem, igy csak akkor vettem eszre, hogy nincs meg a penztarcam, amikor a boardingnal vartunk a keses miatt, es akartam inni egy kavet. Hat nem jott ossze. Ezen a repteren mindent lehet, de csak keszpenzert...
Es itt kezdodtek a megprobaltatasok. Gondoltam, hogy a penztarcam a nagy zsakban van, hisz elozo este ota nem hasznaltam. Nem baj, eleg az az egy palacsinta, amit egesz nap ettem. Uff, a gep csak nem indul. Korog a gyomrom, mintha hetek ota nem ettem volna. nem baj, majd a gepen, ott lehet venni kajat. Aha, keszpenzert :D Hiaba, ez nem a KLM.
Leszalltunk, 2 oram volt a masik gepig. Kicsekkolas, ujra sorbanallas, atoltozes (megsem mehetek rovidnaciban haza! szetfagyok...), kaja mind bele kellett fernie. Fel ora mulva a csomagok meg sehol. Mondom a repteri holgynek, hogy mi a helyzet, nem erti. Nem baj, kicsit lassabban. Rendben, semmi gond, menjek a masik gepre, o majd feladja a csomagom. O, en ebben mar reg nem bizom, es egyebkent is kellenek a ruhaim. Ok, akkor check-in, majd jojjek vissza a csomagert. Rohanas, meg 10 percig lehet becsekkolni. Sikerult, bar itt is csak lassan ertettek meg, hogy a csomagom is jon nemsokara.
Megyek vissza a hatizsakert, persze sehol egy kiiras, hogy merre. Rohanas a lifthez, uff, nem allt meg azon az emeleten. A mozgolepcsok csak lefele mennek, nekem meg felfele kell!!! Hogy jutok fel? A vilag vegen van egy mozgolepcso, az vegre felvisz. Mar epp ott vagyok, amikor megallit az or, hogy en oda be ugyan nem! Magyarazom, hogy mi van, nem erti. Hozzanak valakit, aki beszel angolul!!! Kezdek ketsegbe esni. (:
Az or elkuld a cosmagmegorzohoz. Itt feladom, es masvalakit keresek. Okes, egy holgy megerti a problemamat. Nagynehezen bejutunk a szamomra tiltott teruletre, amikor kiderul, hogy az a nemzetkozi oldal, nekem meg a belfoldi kell. Hurra! Kovetem a holgyet, aki hirtelen engem mas iranyba kuld, majd eltunik. Jajaj, meg sem ismerem, nekem minden thai ugyanolyan. Szerencsere o megismer. Bejutunk, hurra! Megkoszonom, majd megkapom az infot, hogy a csomag a 4. emeleti Air Asia irodaban van. Rohanas folfele, fogy az ido ezerrel. Kozben folyik a nyalam, olyan ehes vagyok.
Air Asia iroda: naluk nincs semmilyen csomag, menjek le az elveszett csomagok reszlegre. Ajaj, ok sem ertenek. Az en csomagom nem veszett el, ott van naluk!!!! Please, please, please ertsek meg!!! Naluk ugyan nincs, szaladjak le a foldszintre (ez cirka 1 km, legalabb 10 perc). Mondom nekik, hogy ne vicceljenek, telefonaljanak le. Ekkor mar az iroda hatulso reszeben jarunk, kicsit beljebb eroszakoskodom, majd meglatom! Ott a hatizsak! Adjatok oda, es mar itt sem vagyok! O, hat nem ugy megy az, ledokumentaljuk. Rendben, csak gyorsan. (:
Meg egy utolso szaladas vissza a csomaggal. Mar az osszes asztal zarva. A check-in-es holgy kedvesen iranyit masfele, mondom neki, hogy ott az en emberem, o tudja, mi a helyzet. Bedobom a csomagot, matrica, de nekem kell kulon feladnom, mivel keson hoztam (viccesek vagytok). Rendben, meg egy kor. (Unjatok mar, mi? (: )
Beesek a boltokhoz. Kaja!!!! Adjanak egy szendvicset, kartyaval fizetnek. Hehe, ne vicceljek, annyira keveset nem lehet kartyaval. 10 percem van a boarding vegeig. Futas egy masikhoz, ahol egy itallal megtoldva elerem a minimumot. Vegre...
A repulonel mar nem kell kint leulnom varakozni, csak leroskadok a gepben. Uff, ez kemeny volt. Remelem, a cuccos a gep hasaban, es otthon is ujralatom.
Nehany kep meg a templom-turarol:




Ja, a szerzetes nem igazi!
Egy masik templomban egy ideig neztem egyet, hogy miert nem pislog olyan sokaig, u, biztos belso beke meg hasonlok. A tobbiek jot rohogtek rajtam, hogy nem jottem ra, hogy az viasz... (:
Hat ennyi volt most Azsia. Highly recommended...

2011. nov. 1.

Wooooowww!!!!!!

Tul sokminden tortenik, szerencsere :-)
Mar keszultem a repulore Chiang Mai fele, amikor az utcan setalva eszrevettem a csotanyarust! :-) Huhu, ezt keresem egy hete! De amikor latod, uh mar annyira nem vagy biztos magadban. Kicsit sokkolo latni skorpiok, csotanyok, tucskok szazait, foleg azzal a szandekkal, hogy abbol enni is akarsz... parszor elsetaltam az arus elott. Ahogy tavolodtam tole, mindig erosodott bennem az akarat, hogy meg kell probalnom, de a latvany, meg hogy ott alltam egyedul, mindig visszafogott. Aztan vegre volt ott egy par, akik egy kis batoritast adtak.
Fura volt, amikor az arus felem nyujtotta a kanalat, az futott at a fejemen, hogy en nem tudom ezt megfogni. De akkor hogy akarom megenni? A, muszaj megfognom... (:
Szoval a kepek magukert beszelnek:



Aztan kimentem a repterre. Kitalaltam, hogy ott majd elalszom, csak arra nem gondoltam, hogy ahhoz, hogy bejussak, be kell csekkolni. Azt meg este tizkor nem lehet a reggeli gepre. Mindegy, kint csoveztem, majd elneztem az orat reggel, es majdnem lemaradtam. (: Lesszallas utan nem sikerult a csomagomat elohalaszniuk, mivel keson csekkoltam be. Mindegy, bringat berelve visszamentem erte a repterre. Voltatok mar valaha repuloteren biciklivel? :D
Tegnap felmentunk az arany haromszogbe, ahol Burma, Thaifold es Laosz talalkozik. Megneztuk a senki foldjet, ahol alacsony vizallas eseten a helyiek opiumot adnak-vesznek. Meg a kaszinokat, amiket a thai uzletembereknek epitenek ide, mivel itt nem engedelyezett a kaszino.
Atvittek minket Laoszba egy napos vizummal (egy ksi fecni, amit utolag kaptunk meg) kizarolag vasarlas celjabol. A fo attrakcio a whiskey volt, de nem akarmilyen. Az egyikben kigyo volt, a masikban teknos, majd skorpio, meg mindenfele csuszomaszo. Mindegyiknek volt valami jelentese, de en inkabb azt erzem, hogy ezek a nepek fut-fat osszekevernek a legkulonbozobb dolgokkal, es eladjak a hulye turistaknak jo penzert (:

Aztan a hosszu nyaku torzset neztuk volna meg, ha benne lett volna a jegyunk araban vagy ha helyben kipengetjuk a belepot. Helyette csak azt az iszonyatos keseru bigyot ragcsaltuk, amitol ilyen lett az en mosolyom is.

Ja, es megneztuk azt a buddhista templomot is, amiben a vicces festo Bin Ladentol kezdve a Star Wars-on keresztul mindenkit felfestett a falra. Illetve folyamatban van a festese.
Sajnos belul nem szabadott fotozni, kivulrol egyebkent ilyen:
Ez pedig a budi:

De a mai volt az igazi: elefant. Tudom, mar ketszer voltam, de ez nem az volt: itt megtanultuk a 6 legalapabb parancsot, kaptunk fejenkent egy elefantot, atvagtunk a dzsungelen, etettuk oket, fel-lemasztunk rajuk, olelgettuk oket, fotozgattunk. Az en elefantomnak volt egy 5 honapos kolyke, aki jott velunk. Hat dobbenet aranyos volt!
Es a vegen: elefantfurdetes! Elmondhatatlanul jo erzes, amikor ott vagy, latod, ahogy az elefantok jatszanak, maszol rajuk, furdeted oket, nezed, ahogy a pici jatszik a tobbiekkel, bebujik a viz ala, majd ujra ki, odamesz hozza, simogatod... szoval elmondhatatlan. Se iras, se foto nem adja vissza az erzest. Kivanom, hogy mindenkinek legyen az eletben legalabb egyszer resze ebben az elmenyben!
Azert hatha ez is atad valamit, nehany foto:





2011. okt. 29.

BKK

Ujra itt Bangkokban... szerencsere (:

Utso, a szigeteken toltott napomon befiettem sziklamaszasra, mivel azt mondjak a profik, hogy ennel jobb kilatas sehol nem jutalmazza azokat, akik felszenvedik magukat a szikla tetejere. Hat igen, mondanak valamit.
Reggel bepattantunk a kis fahajoba, athajoztunk a szigetre (vagy csak a part menten? fene tudja), felszerelkeztunk a beulovel es maszocipovel. (A maszoklubot egyebkent egy nemet no vezeti, akivel tok veletlenul 2 napja osszeismerkedtem.)
Nekialltunk az elso falnak, persze az alkarom pillanatok alatt beton kemeny lett, mint minden elso maszasnal, elojott a teriszonyom, a tenyeremen az evezestol tobb holyag volt, mint bor,d e sebaj, toljuk! Jo ez a nyaralas!
Megmasztam 3 sziklat, a harmadikat kicsit izzadsagszaguan, ugyhogy magamat megcafolva kihagytam a negyediket. Eszembe jutott, hogy este 2 zsakot kell majd emelgetnem...

Ime a profi:
A helyi vezeto mondta, hogy most van egy oram, nezzek korul a helyen, es ha visszajottem, jon a hajo. Mint rendes turista, mar 10 perccel elotte visszaertem, amikorra a fovezeto is visszaert, es csodalkozva mondta ram nezve, hogy a hajo bizony visszament mar... mondom, ne vicceljunk, tudom, ez jopofa, de megse. Meg egyszer elmondta, azt sem hittem el, ugyhogy akkor kezdett tenyleg kikristalyosodni a fejemben, hogy mi a helyzet, amikor adni akart penzt a taxi-hajora, hogy azzal menjek vissza. (Ez azert szamit, mert fel kellett jutni bangkokba, onnan meg a repulore, szoval szoritott az ido.)
Nem gond, mondom, ott a taxi 1 oran belul visszavisz, es mar veszem is a buszjegyet (remelem, marad addig). Megtalaltam a taxist, aki kerdezte, hany szemely lenne. Mondtam, hogy egy. O, akkor ha gyorsan szerzek meg 7 embert, akkor mar indulunk is. Eeeeen? Honnan? Kiket? Hehe, mondom, viccelnek, igaz?
Hat nem, nekik sokkal kenyelmesebb ucsorogni az arnyekban, mint embereket toborozni. jott meg ket amerikai, de utana fel oran at senki. Hosszas alkudozas utan lealkudtunk a hajo arat, es igy a duplajat fizetve visszavittek. (:
Irany Bangkok. Nem igazan ertem, 600 helyi penzert jottem le az allami busszal. Itt meg az irodak 450-ert elvittek, hoteltol BKK belvarosaig. U, hat mondom, ez csoda! Egesz addig, mig az egyik helyen masfel ora varakozas utan (ezert rohantam fel napig) felraktak minket egy buszra, ahol a 160 centis magassagommal nem fertem el a helyemen. Foleg mikor az elottem alvo hatrahajtotta... aztan beindult a legkondi, de persze nem engedtek elovenni a zsakom, szoval kockara fagytam reggelre.
Lenyeg, hogy itt vagyok. Es ma ilyeneket lattam:


Sajnos, sulytja szerencsetleneket az arviz, nehany utcaba nem lehet behajtani.
Viszont mar itt is mukodik az arubemutato: mondta a taxis, hogy 10 egysegert (70 forint) elvisz harom Buddha helyre. U-u, gyanusan olcso, de hadd szoljon! Amig nem fizettem, nem veszthetek. megneztunk Buddha 1-et, majd Buddha 2 zarva volt, mert a szerzetesek epp bent voltak. Buddha 3 elmaradt az arviz miatt, igy jott helyette egy templom. Es itt van a csavar: ma csak azert 10 egyseg a fuvar, mert be kene menni 5 percre egy ekszerboltba korulnezni, amiert a taxis kap benzinkupont utanunk. Oke, miert ne? Meg jo fej is voltam, 2 gyurut fel is probaltam. Vissza a tuk-tuk-ba, jobbkanyar, amikor kiderul, hogy meg egy szabaszatba is el kell jatszanunk ugyanezt. Ez mar rezgette a lecet, ez latszhatott is raktam, igy a 10 egyseg is megmaradt. Igaz, a vege mar nem vitt tovabb a tuk-tuk, es potom 60-ert kellett egy masik tuk-tuk-ot hivni (((:

2011. okt. 27.

Island time

Hogy mivel erdemeltem ki, nem tudom, de koszi (:
Szoval igen szep helyre sodort a szel megint. Pedig amikor leszalltam az ejszakai 16 oras buszozas utan, eso volt es egy igen elhagyatott palyaudvar. Majd jott a taxis, aki majdnem annyiert akart elvinni, mint amennyiert Bangkokbol a busz hozott. De lenyeg, hogy nagy tanakodas utan lejutottam a partra. Tenyleg nem tudtam, melyik varoskaba is menjek, de igazabol nem szamit, mert mindenhonnan ugyanazokra a helyekre lehet eljutni.
Meg a szallas kitalalasa elott be is fizettem egy sziget turara. Hat tenyleg olyan, mint ahogy a kepeslapokon latni... bar ezek a fotok nem adjak vissza, barmennyire is profi fotos vagyok :D
Lehetett pipaval buvarkodni, ugyhogy szamomra hamar kiderult, hogy a vizben nekem ennel sokkal melyebbre akkor kell csak mennem, ha kenyszeritenek.


A tura hatranya, hogy szervezett, tehat meg volt mondva, hogy 40 perc itt, 30 perc ott stb., de mashogy nem nagyon tudnek eljutni ide-oda. Es ezt sajnos ok is tudjak...
Masnap mangrove mocsaras kajakozassal kezdtunk, ahonnan fotok nincsenek, mert lusta voltam a gepet magammal cipelni. Utana halfarmra vittek, ahol mellesleg volt krokodil, mindenfele varanusz, szoval nagyban felulmulta a varakozasaimat. A kepen lathato kis halacska egyebkent egy 170 kilos peldany (persze a nevere nem emlekszem).Meg beugrottunk egy elefant-farmra, ami sokkal, de sokkal jobb volt, mint az elozo. Eloszor is az allatok nem voltak elkeritve, szabadon maszkaltak, nem volt rohanas, hanem tenyleg megadtak a modjat. Ezek az allatok jobbak, mint egy terepjaro (sebesseget leszamitva), tenyleg mindenhol atmennek. Sajna neha nem szamolnak azzal, hogy az en borom serulekenyebb, mint az ovek (: Ezt leszamitva tenyleg halali allatok, es ez a hely felulirta az elozo altal szerzett negativ elmenyeket.
De hogy hogy birnak egy nap alatt 200 kilot bekajalni?!? (:
Mondjuk, azt a 3 ananaszt, amit befalt a kezunkbol, kb. 4 perc alatt tette.



Ja, a multkoribol kihagytam a halpedikurt. Otthon mar egy csomoszor lattam kiirva, es itt meg nagy akvariumban kirakva egy csopo apro es nagyobb halat, bar akkor meg nem allt ossze a kep. Aztan amikor a vizesesnel lehetett furdeni, es mondtak, hogy remek alkalom kiprobalni a hal masszazst, akkor mar pedzegettem. De a vizben meg mindig csak annyit ereztem, hogy valami hozzaer a labamhoz. Aztan rajottem!!! Es a kis dogok jottek, es kajaltak le a labamrol a bort - ami allitolag egesz jot tesz a labnak, es persze nem faj egyaltalan -, akkor ereztem, hogy huh, en ezert egy vasat sem fogok kifizetni. Sot, annyira visszataszito erzes volt szamomra, hogy meg onnan is spuriztam kifele!!! AAAAA!!!! (:

2011. okt. 24.

Thailand - phase I



To be continued... now!
Nos, itt a folytatas, most Thaifoldrol. Szombaton, 26 oras szenvedos ut (Doha repteren mindent lehet, csak aludni nem :S) utan landoltam, Bangkokban, ahol szazezer fok volt. Megprobaltam keresni valami buszt, ami bevisz a varosba. Kb. 2 ora alatt bejutottam (:, de legalabb olcso volt.
Elertem a hatizsakos negyedbe, ahol megszabadulvan a pakkoktol korulneztem kicsit. Ettem 200 ft-ert egy nagy adag tesztat, hu igen jo volt, es utana jott a masszazs. A jonep kint fekudt az utcan sorbarakott agyakon, igy en is konnyen igent mondtam egy labmasszazsra. Minden repules utan johetne egy ilyen (:

Mivel arviz van, ezert masnap reggel azonnal tovabballtam Kanchanaburi fele. A szokasos kep fogadott: kabelrengeteg, egyszeru, valamilyen szinten igenytelen lakasok, de sok palma, napsutes es jo kaja. A szallas nagyon allat, egy kis bungallo a Kwai folyo partjan, persze gigaszi mennyisegu szunyoggal. Meg jo, hogy ez nem malarias terulet, de azert szunyogirtozom magam rendesen.
Elso delutan elmentem meglatogatni a tigris temlomot, ahol idos, beteg es egyeb tigriseket fogadtak be szerzetesek. Mara ebbol is nekunk csinaltak latnivalot: elso helyen futoszalagon meg lehetett simogatni a tgriseket. Az egyik macsek meg egy hatast is dobott nekem, de azert nem mertem megvakarni a hasat (:
POntosan nem ertem a sztorit, mert a helyiek angoljat sem ertem, gy nem tudom, hogy miert a sok felnott giris, de azt kihamoztam, hogy ezek az allatok nem esznek nyers hust, nem vadasznak soha, ettol joval baratsagosabbak, mint a vadon elo tarsaik.


A fenti kep az uj objektivemnek koszonheto, nem pedig annak, hogy ilyen kozel negedtek minket (:
Volt egy egyhonapos kolyok, az magaert beszelt. Es o meg nem volt lancon sem. (:

Este felfedeztem a varost, betoltam az elso (vagy masodik?) pad thai-t, befizettem a kovetkezo napi turara: elefantolas, babmuszvalami meg barlangok. Ja, es megneztuk a Kwai folyon a hidat, igen, a filmbol. Nem mintha emlekeznek ra (:
Az elefantolas is erdekes elmeny volt. Leszamitva azt, hogy zargatva voltunk, iszonyat erdekes, bizonytalan es kenyelmetlen erzes volt fent ulni a hatan, imbolygott ossze-vissza. VIszont vettem nekik banant, az igazi musor volt, ahogy le nem szallt rolunk, es az ormanyaval ujabb es ujabb falatot kovetelt. (:
Kicsit vegyes erzes volt oket lancon latni, de ha belegondolok, otthon a lovak sem szabadon szaladgalnak. Persze, van olyan hely is, ahol meg igen...

2009. szept. 1.

leltar / inventory

-- english version below --

most, hogy vege, megprobalom osszegezni, mi is fert bele ebbe az utba:
- 60 nap
- 4 orszag
- 3 vizum
- 2 meghivolevel
- 6 nyelv (a magyaron kivul)
- 3 sim kartya (a magyaron kivul)
- 5 repulo
- 13 varos
- megtett ut:
autoval / busszal / vonattal: ~7500 km
gyalog: ~700 km
- ejszakak:
jurtaban: 6
satorban: 7
vonaton: 3
szallason: 43 (20 kulonbozo helyen)
- 22 nap gyomorproblema
- ~38 tusolas (ebbe beleertem a lavoros mosdasokat is)
- leghosszabb ido furdoszoba nelkul: 6 nap (:
ami tetszett:
- a termeszet
- rengeteg allat (lo, teve, birka, kecske stb)
- a jurtak
- a hagyomanyaik
- az emberek vegtelen kedvessege
- a jo kaja, a sutik es a kenyer
- az arak
- hogy nem beszelnek angolul
- a ruhazat
- hogy a varosokban minden utca vagy meroleges a masikra, vagy azzal parhuzamos (kiveve tashkent)
meg en sem tudtam eltevedni sehol
- a gyerekek: mindegyiket nagyon erdekli, hogy ki vagy es honnan jottel. baromira buszkek arra, hogy tudjak azt, hogy hello (ez a helyi nyelvekben nem hasznalatos), es ezt alandoan bizonyitani akarjak
- az alkudozasok (foleg amikor sikeres)
- a spontan alakulo, szervezetlen utazasok (elmeletileg szinte az egesz ilyen volt)
ami nem annyira tetszett:
- nr 1, legyozhetetlen: wc-k es furdoszobak
- nincsenek szabalyok, nincs magantulajdon, nincs privat zona
- szemet mindenhol, es mindenki eldob mindent
- nincsenek bankautomatak
- vezetesi kultura, illetve annak hianya
- hogy nem allnak meg az uton
- nem hasznalnak biztonsagi ovet (en sem tudok, mert tobbnyire nincs vagy nem mukodik)
- mindenki tudni akarja, hogy mennyit keresel, de nem igazan gondolnak bele, hogy a koltsegeim is magasabbak otthon
- kopkodes, turhazas
- mindig amerikainak neznek. na, jo, neha francianak, de az sem jobb (:
- hogy nem tudom nekik megmagyarazni, hogy miert utazom egyedul, es ennyi idosen miert nincsenek gyerekeim
- a buszokra oroszul van rairva, hogy hova megy. mire kitalalom, hogy jo-e nekem, mar el is huzott
- hogy allandoan koszos vagyok
- kezzel mosas
- nincs coke zero (((:
es a top10+:
- ulni egy jurtaban, forro teat kortyolgatva, a frissen kisult kenyeret majszolva, es nezni, ahogy kint jegeso esik, majd 16 kilo takaro alatt elaludni
- felhajtani a satorajtot, es gyonyorkodni a felkelo nap sugaraban az 5000 m-es hegycsucson
- feljutni a hegy tetejere, es onnan nezni a 3000 m-en levo tavat
- birkaszemet, fulet es agyat ebedelni
- lohaton begyujteni az allatokat
- csacsigolni
- megsimogatni egy kisbirkat
- bekopogni idegenekhez szallast vagy teat kerve
- ugy wc-re menni, hogy kozben 15 teve figyeli, mit csinalsz
- elmosogatni a jeghideg patakban
- gyonyorkodni az iszlam epiteszeti remekekeben
- hajnali 6-kor tehenet fejni
- vodkat reggelizni
- kiszallni a vonatbol 26 ora utan
- eljutni egyik pontbol a masikba ugy, hogy semmi nincs megszervezve

es hogy kb mennyibol jott ki mindez:
- repjegyek: 700 euro
- vizumok + meghivolevelek: 240 usd
- egyeb koltsegek (bar meg nem szamoltam utana igazan): kb 1100 euro
nem akarom tulmisztifikalni az utazast magat. nem hazudok, nem volt mindig jo. voltak percek (orak, napok), amikor azt kivantam, hogy barcsak ujra otthon... de ilyenkor mindig volt valaki vagy valami, ami tovabblenditett a holtponton. es megerte. mind az utolso percig. a jo es a rossz reszek egyarant. hisz mindbol tanultam, mind egy-egy tapasztalat.
remelem, nem vettem el senkinek a kedvet attol, hogy eljojjon ide, es ateljen valami hasonlot...
most hazamegyek, kimosom a ruhaimat, veszek egy sajat hatizsakot (ezt koszi zoli!!!) es egy gazfozot, hogy utana ujra utrakelhessek, a vilag egy masik vegebe... (:
конец

--------------------------------------

now, that it has come to the end, i want to summarize, what fit to this trip:
- 60 days
- 4 countries
- 3 vizas
- 2 letters of invitation
- 6 languages (plus hungarian)
- 3 sim cards (plus hungarian)
- 5 flights
- 13 cities
- distances:
by car / by bus / by train: ~7500 km
on foot: ~700 km
- nights:
in a yurt: 6
in a tent: 7
on the train: 3
in rooms: 43 (in 20 different places)
- 22 days of diarrhoea
- ~38 showers (including the ones without running water)
- longest time without taking a shower: 6 days

what i liked very much:
- nature
- lots of animals around (horses, camels etc)
- yurts
- their traditions
- the kindness of locals
- good food, cakes and amazing bread
- prices
- that they dont speak english
- traditional clothes
- that streets in the cities are either perpendicular or parallel to each other (except tashkent)
even i could not get lost...
- kids: all are very interested about you. they are very proud of knowing the world 'hello', as this is not common in local languages, and they are ready to prove it
- bargains (especially when i succeed)
- spontaneous, unorganized way of traveling (mainly the whole trip)
what i disliked:
- nr 1 (unbeatable): toilets and bathrooms
- no rules, no privacy, no own property
- trash everywhere
- no atms
- lack of driving culture
- they dont stop, when you cross the street
- they dont use safety belt (so couldn't i, because it is not there or does not work at all)
- all wanna know how much you earn, but cannot imagine your higher costs of living at home
- spitting all the time, lack of tissue usage
- they think i am american. or french, but not better either (:
- that i cannot explain them, why i travel alone, and why i have no husband and kids at this age
- the route of the buses is written on them in russian, so by the time i can read it, the bus is gone
- so that i am always dirty
- washing by hand
- no coke zero (((:
and the top10+:
- sitting in a yurt, drinking hot tea, eating fresh bread while ice is raining outside, then falling asleep under 16 kg of blankets
- open the tent door, and having a view of the rising sun on the top of a summit, that is above 5000 m
- getting up the top of the hill, and watching the sun going down over the lake at 3000 m
- having sheep eyes, ear and brain for lunch
- gathering the animals on the back of a horse
- riding a donkey
- fondling a little sheep
- knocking to strangers asking for accomodation or a tea
- taking a toilet outside while 15 camels are staring at you
- making the dishes in the ice-cold spring
- delectating in the masterpieces of islamic architecture
- having vodka for breakfast
- milking a cow at 6 am
- getting off the train after 26 hours
- getting from one location to the other without organizing anything in advance
and approximately how much it cost me:
- airplane tickets: 700 euro
- visas and lois: 240 usd
- other costs (anyway, i have not checked it so thoroughly): ~1100 euro
i dont want to overdraw the beauty of traveling. not at all. there were really bad moments, not only one, when i wished being rather at home... but in these moments there was always someone or something, that helped me going on and on and on. and it was worth it. until the last minute. both the bad and the good parts. because i learned from all. each of them is an experience.
hope i could not decrease your enthusiasm about visiting these places and experiencing something similar. believe me, its just cool!
ok, gotta go home, have my clothes washed, buy an own backpack (zoli, thanks for this one!) and a gas stove, and start planning the next trip... (:
конец