Megerkeztunk Siem Reap-be. Mondtak, hogy para van, mert kinai ujev van, es nincs szallas. Nagy mellennyel azert nekiindultam - ide nekem az oroszlant is! -, hogy en majd talalok tokeletes szallast fillerekert, hisz biztos csak at akarnak verni. Aztan amikor a tuk-tuk a 12. helyen megallt, es ott is azt mondtak, hogy telthaz van, akkor kezdett csempulni a szam. Vegul a kozponttol vagy 2 km-re talatunk egy helyet, relative aranyarban. Ahhoz kepest, amiket en fizetni szoktam, ez aranyar volt... de lenyeg, hogy volt hol aludnunk!
Nagy varakozasokkal indultunk az elso napnak. Bar a bringarol lemondtunk a nagy melegre valo tekintettel, azert igy - tuk-tukkal - is kihivast jelentett a hely alapos korbejarasa. Rita tanacsara elso nap a picikkel kezdtuk. A tuk-tuk sofor, aki hozott minket a buszpalyaudvarrol, megnyerte a masnapi utat is. Ilyen ez.
Szoval kezdtuk a kicsikkel. Ket-harom teglatorony, es tokre odavoltunk. A masodik hely Banteay Kdei romjai voltak, amik egyszeruen lenyugozoek! Nem tudom, hol forgattak a Tomb Raider-t, de ha jol emlekszem a reklamokra, akkor ez lehetett az egyik. Olyannyira megmaradt az a templom, hogy a vegere is az egyik legjobbkent jegyeztuk meg.
Aztan jott a kovetkezo es a kovetkezo es... nem irom le mindet, mert nem is lehet, es mert 2 nap alatt megneztunk vagy 20-at. A biztonsag kedveert masodik nap felkeltunk hajnalban, hogy megnezzuk a napfelkeltet Angkor Wat-nal (hihi, maradtunk a tuk-tuk-nal, habar a soforunk nem jott, csak kuldott maga helyett valakit). Szoval total komasan odaertunk a millio turistaval egyutt, hogy megnezzuk, ahogy felkel a nap. Tudtam, hogy turisztikus a hely, de azert kicsapta a biztositekot a toparton varakozo nehany szaz ember. Menekuljunk! A templom tuloldalan viszont szinte egyedul voltunk, ami megerte a korai kelest.
Nehany giccses foto utan (nem sokon latszik, hogy valaha egy percet is foglalkoztam fotozassal :D) lassan indultunk tovabb, amikor lattam az igazi dobbenetet: felkeltek a keson kelok is es elarasztottak a helyet. Mi inkabb beultunk reggelizni. Latszik a profizmus, a reggelizo kozvetlen a templom mellett van, aki kesz a fotozassal, mar johet is a palacsintaert. Mentunk. (:
No, de nem tudom tul szinesen leirni a napot: inkabb latni kell! Van magas, alacsony, emeletes es egyszintes, faval benott es rajzokkal teli, fekete es voros, pici es gigantikus, unalmas es lelegzetelallito.
Volt meg esti eltevedes para-hegyekkel a sotetben, amikor egy elagazast beneztunk. Mar gyalogoltunk vagy egy oraja, es gyanus lett, amikor egyre kevesebb lett az utcavilagitas... nem olyan jo erzes ugy bandukolni, hogy az embernek fingja sincs, hol van es hova megy.
Aztan makimajmok, tamado liba, mango minden mennyisegben, annak felismerese, hogy raw-ban nem lehet sokaig fotozni egy 2 gigas kartyara (ez a felismerest Angkor Wat labanal felettebb jo erzes megtapasztalni), forrosag es por, meg csokis-mangos palacsinta. Mi mas kell egy jo naphoz?
Fotokkal jobban allok, mint eddig. Talaltam kabelt, de a raw-ok meg mindig nem elerhetoek. Kapjatok a tobbit. (:
Nagy varakozasokkal indultunk az elso napnak. Bar a bringarol lemondtunk a nagy melegre valo tekintettel, azert igy - tuk-tukkal - is kihivast jelentett a hely alapos korbejarasa. Rita tanacsara elso nap a picikkel kezdtuk. A tuk-tuk sofor, aki hozott minket a buszpalyaudvarrol, megnyerte a masnapi utat is. Ilyen ez.
Szoval kezdtuk a kicsikkel. Ket-harom teglatorony, es tokre odavoltunk. A masodik hely Banteay Kdei romjai voltak, amik egyszeruen lenyugozoek! Nem tudom, hol forgattak a Tomb Raider-t, de ha jol emlekszem a reklamokra, akkor ez lehetett az egyik. Olyannyira megmaradt az a templom, hogy a vegere is az egyik legjobbkent jegyeztuk meg.
No, de nem tudom tul szinesen leirni a napot: inkabb latni kell! Van magas, alacsony, emeletes es egyszintes, faval benott es rajzokkal teli, fekete es voros, pici es gigantikus, unalmas es lelegzetelallito.
Aztan makimajmok, tamado liba, mango minden mennyisegben, annak felismerese, hogy raw-ban nem lehet sokaig fotozni egy 2 gigas kartyara (ez a felismerest Angkor Wat labanal felettebb jo erzes megtapasztalni), forrosag es por, meg csokis-mangos palacsinta. Mi mas kell egy jo naphoz?
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése